Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Fő szócikk: Rendszerváltás MagyarországonA rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak.
Lásd még:
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Törvényhozás [szerkesztés]
Magyarország államformája 1989 óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amelyben a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.
A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.
A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alkotmány alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe 386 parlamenti képviselőt választ meg vegyes választási rendszerben, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról.
A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és háború idején ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvények hatályba léptetésekor egyetértési joga van, vagyis azokat alá kell írnia. Amennyiben úgy véli, hogy az az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen, úgy a törvényt újratárgyalásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.
Az első megválasztott magyar köztársasági elnök Göncz Árpád volt, 2005 nyara óta Sólyom László viseli e tisztséget.
Végrehajtás [szerkesztés]
Fő szócikk: Második Gyurcsány-kormányA Magyar Köztársaság Kormánya legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket. A 2006 júniusában megalakult kormányt az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, miniszterelnök az MSZP-s Gyurcsány Ferenc.
Igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják.
Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a megyei bíróság jár el első fokon, s ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.
A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik.
Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-től fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben.
A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, s ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
(A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2007. október 1. napjára vonatkoznak.)
Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3152 város és község.
A települések közül 298 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 145[5] nagyközség. E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.
A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 174 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest önálló kistérséget alkot.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.
(Lásd még: a NUTS rendszer Magyarországon)
Magyarország megyéi és fővárosa:
Lásd még:
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!