Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
HelyNyugat-MagyarországTszf. magasság104 mElsődleges forrásokZalaElsődleges lefolyásokSió csatornaTelepülésekLásd a szócikkben!MéretekHosszúság79 kmSzélesség1,3-12,7 kmFelszíni terület594 km²Átlagos mélység3,0–3,6 mLegnagyobb mélység12,5 mPart hossza195 km
A Balaton elhelyezkedése
A Balaton eső előtt hattyúkkal
A Zala, a Balaton fő vízszállítója
A Balaton a Badacsonnyal a háttérben
A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[1] becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79km hosszú, 13km széles, felülete 594km². Benne található a Tihanyi-félsziget. A tó átlagos mélysége 3,0–3,6 m, legmélyebb pontja 12,5 m, vizének hőmérséklete nyáron elérheti a 28 °C-ot. Déli partján medre sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók.Minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.
Tartalomjegyzék[elrejtés]
Kialakulása [szerkesztés]
A Balaton a Dunántúlon fekszik, annak is a közepén. Határa északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten a Mezőföld. A Balaton viszonylag fiatal képződmény, a kutatók 18-22 ezer évre becsülik a korát. Kialakulása a jégkor legvégső szakaszában kezdődött, amikor is ezt a térséget a Pontuszi-tenger, később annak maradványa, a Pannon-tó borította. A térséget a vízgyűjtő területen lévő patakok lassan feltöltötték, azonban a jégkorszak végi földmozgások töréseket hoztak létre, így a kéreg lesüllyedésével kialakult egy medencerendszer. Ezután különböző felszíni hatások eredményeként a több kisebb tóból egy nagyobb medence jött létre, amely folyamat hozzávetőlegesen 5-7 ezer évvel ezelőtt zajlott le. A továbbiakban a klimatikus változásoknak megfelelően alakult a Balaton kiterjedése. Néha egészen nagy volt, a Tapolcai-medence tanúhegyei szigetekként álltak ki belőle, máskor szinte kiszáradt. A Siófoknál lévő Sió-zsilip 1863-as megépítése óta állandó a tó vízszintje.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, sár) szóból ered.
Fekvése [szerkesztés]
A Balaton a Dunántúl közepén fekszik.
Méretei [szerkesztés]
Geológia [szerkesztés]
A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak.
Hidrogeológia [szerkesztés]
A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területre hulló csapadék, a párolgás és a Sió-zsilippel történő vízszintszabályozás van hatással. Az 5774,5 km²-es vízgyűjtő területre évente kb. 176 millió m³ csapadék hull, ebből 930–1000 millió m³ kerül a tóba. A Balatonra évente mintegy 370 millió m³ csapadék hull. A Zalából és különböző patakokból másodpercenként 17 m³ víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel csökken.
A Balatont tápláló felszíni vizek:
Kis-Balaton
A Kis-Balaton (régebbi helyesírással: Kisbalaton) a tótól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a Zala friss vize a Balatonba. A Zala menti mocsaras, lápos nádrengetegben sok különleges madár- és növényfaj él.
Az 1920-as években területe a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt. Ekkor a Zala folyót annak szabályozásával egyenesen a tóba vezették. A Balaton elalgásodása és biológiai egyensúlyának felborulása ekkor kezdődött. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, majd a 80-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.
A Zala
A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. Észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el, és Keszthelytől délre, a Balaton délnyugati csücskében torkollik a tóba.
Sió
A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, amely a Balaton fölös vizét a Dunába vezeti.
Élővilága [szerkesztés]
A tó élővilága igen gazdag. Megtalálható itt Európa számos madara illetve rengeteg hala.
Halak
Települések [szerkesztés]
Balaton környéke
A tó partja az alábbi városok és községek területéhez tartozik:
Északi part [szerkesztés]
Kelettől nyugat felé:
Balatonkenese – Balatonfűzfő (város) – Balatonalmádi (város) – Alsóörs – Paloznak – Csopak – Balatonfüred (város) – Tihany – Aszófő – Örvényes – Balatonudvari – Balatonakali – Zánka – Balatonszepezd – Révfülöp – Kővágóörs – Balatonrendes – Ábrahámhegy – Badacsonytomaj (város) – Badacsonytördemic – Szigliget – Balatonederics – Balatongyörök – Vonyarcvashegy – Gyenesdiás – Keszthely (város)
Déli part [szerkesztés]
Kelettől nyugat felé:
Balatonvilágos – Siófok (város) – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár (város) – Balatonszárszó – Balatonszemes – Balatonlelle (város) – Balatonboglár (város) – Fonyód (város) – Balatonfenyves – Balatonmáriafürdő – Balatonkeresztúr – Balatonberény – Balatonszentgyörgy
Közlekedés [szerkesztés]
A Balatont vasúthálózat öleli körül, melyen a nyári főszezonban rendszeresen járnak vonatok. A BAHART hajójárataival a Balaton minden nagyobb települése elérhető.
A Balaton Mix a MÁV-START és a BAHART közös jegye, amely a tó körüli vasútvonalakon és a BAHART járatain az érvényességi időn belül korlátlan számú utazást tesz lehetővé.
A jegyek megvásárolhatók a vasútállomásokon és a kikötőkben.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Balaton
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!