Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Fő szócikk: Magyarország nemzetiségeiMagyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9627778 válaszadóból):
Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9657209 válaszadóból): magyar: 9546374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvű. Más nyelv: 152072.
A magyarok genetikai állománya [szerkesztés]
A mai magyarok Y kromoszómáinak -a Európa nagy részének népességével azonos 99,9%-ban:
(M11->EU17 ~2,2%, M173-EU18 ~13,3% és M173->EU19 ~60%). Ezek a nyugat-európai M173 ösi génkészletből alakultak ki ami a Baszkoknál háborítatlanul megmaradt (~90%ban), két részre vált: egyik ága EU18 jellemzően Nyugat-Európa területein terjedt el, a másik ami jellemzöen Közép- és Kelet-Európában terjedt el legjellemzőbb a mai magyaroknál(EU19 60%). Az Európa északi részén domináns (M170->EU7 ~11,1%). Továbbá a nyugat afrikában domináns (M35->EU4 ~8,9%) A Finnekel közös ugyan (M11->EU17 2,2%) de uráli nyelveket beszélők körében jellemző TAT gének hiányoznak a magyarkból ami kb 6-4000 év genetikai távolságot mutat és-vagy a vándorlás iránya feléjük mutató.A fennmaradó 4,4%(EU9,EU11) Turcii ~kis-ázsiai ~kaukázusi ~mezopotámiai bevándorlásról árulkodik.[9]
"A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete és az MTA Régészeti Intézetévének 2001 óta végzett közös kutatása azt állapította meg, hogy a ma élő magyarok genetikai állománya alapvetően nem a 896-os honfoglalókéra hasonlít. Ennek oka, hogy a kisszámú honfoglaló népcsoport egy nagyobb létszámú Kárpát-medencei őslakos közösségben elvegyült. Vagyis: az eredeti uráli génkészlet helyére az európai lépett.
A kutatásban tíz magyarországi X-XI. századi temetőt tártak fel, jellemző honfoglalás kori temetkezési helyeket és a honfoglalás előtt már itt élő népek "köznépi" temetőit. A honfoglalás előtti köznépi temetőkből nyert mitokondriális DNS a nyugat-európai populációra jellemző genetikai képe a meghatározó. A honfoglalóknál viszont ettől eltérő, kimutathatóan ázsiai eredetű genetikai bélyegeket és délkelet-európai jellegzetességeket találtak. 250 mai magyar, illetve Korondon élő székely hajszálaiból vett DNS-mintában keresték a honfoglalókra jellemző bélyegeket: "A mai finnugor népeknél nagy százalékban fordul elő ez a bélyeg, szemben a mai magyar és székely férfiakkal: a 250 vizsgált minta közül mindössze egyben, egy székelyénél találtuk meg ezt (...), a többi pedig európai, balkáni eredetű. Tehát a klasszikus honfoglalók által behozott anyai vérvonal gyakorlatilag felhígult az itt élők genetikai állományával, és ez is alátámasztja, hogy viszonylag kevés számú honfoglaló érkezett a Kárpát-medencébe" – tájékoztatta Raskó István professzor az MTI-t. Hozzátéve, hogy a vizsgált honfoglalás kori csontok felénél ugyanakkor megtalálható az uráli eredetű Y-kromoszomális bélyeg."[10]
Vallási élet [szerkesztés]
Fő szócikk: Világnézeti megoszlás MagyarországonA legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[11]
A legnagyobb vallásnak Magyarországon a kereszténység számít (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A Katolikus Egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg észak-kelet Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (16%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) vallásának számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).
Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).
Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.
A vallásukat aktívan gyarkorlók száma, tehát akik hetente legalább egyszer eljárnak istentiszteletre, 12% körül van Magyarországon. Ez a szám azonban vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek tagjai rendszerint látványosabban gyakorlják vallásukat, míg a gyakran történelmi egyházaknak is nevezett nagyobb vallási szervezetek tagjai közül a többség csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve személyes életük fontosabb eseményeikor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) jár templomba. A vallásukat gyakorló katolikusok körében, főleg vidéken, látványos ünnepnek számít még egy-egy templom védőszentjének az ünnepe (búcsú).
A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A Katolikus Egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiákban a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, renszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.
Gazdaság [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország gazdasága
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529347 forint/fő).
Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.
Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.
A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.
Turizmus [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország turizmusaTurisztikai régiók [szerkesztés]
Magyarország számos olyan értékeket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Az ország idegenforgalmi szempontból a következő területi régiókra osztható:
Speciális, kiemelt ágazat: termál- és gyógyturizmus [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország gyógyvizeiIzland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvíz-készlet a világon, a többszáz forrás gyógyító vize ezreket segít egészségük visszaszerzésében.
A gyógyfürdők szolgáltatásainka igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak.
A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is.
Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Törökfürdő, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Sárvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.
Világörökségek Magyarországon [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország világörökségi helyszíneiA magyarországi világörökségi helyszínek 1987-ben kerültek fel először az UNESCO listájára, jelenleg a következők:
Lásd még:
Közlekedés [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország közlekedéseKözúti közlekedés [szerkesztés]
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik.
Vasúti közlekedés [szerkesztés]
A Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág.
A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) által üzemeltetett Helyiérdekű vasútat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.
Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.
Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.
Lásd még:
Vizi közlekedés [szerkesztés]
Légi közlekedés [szerkesztés]
Magyarország nemzetközi repülőterei:
Lásd még:
Kultúra [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország kulturális életeMűvészetek [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
Zene [szerkesztés]
A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán, utóbbi kettő például gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. A hagyományos magyar zene irányzatokban jellemző az erős daktilus ritmus, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarország még számos nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzővel rendelkezik, mint Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán.
Tudomány [szerkesztés]
Lásd még: Magyar akadémikusok listája
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Hagyományok [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyar néprajzGasztronómia [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyar konyha
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az olaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány.[12] Nemzetközileg a gulyás, a pörkölt és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, krumpli, zöld és vörös paprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rétes (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós és egy majdnem elfeledett változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.
Egyedi pékáru a kifli.
Italok [szerkesztés]
A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji Aszú, az Egri Bikavér és a Badacsonyi Szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, melyek között a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,[13] de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.
Sport [szerkesztés]
Fő szócikk: Magyarország sportéleteMagyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, mely egykoron a világ elitjéhez tartozott. Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel, melynek minden egyes labdarúgója sztárnak számított korában, így: Grosics Gyula (Fekete párduc) kapus, Buzánszky Jenő (jobbhátvéd), Lóránt Gyula (középhátvéd), Lantos Mihály (balhátvéd), Bozsik József (Cucu) jobbfedezet, Zakariás József (Zaki) balfedezet, Budai László (Púpos) jobbszélső, Kocsis Sándor (Kocka) jobbösszekötő, Hidegkuti Nándor (Öreg) középcsatár, Puskás Ferenc (Öcsi, Száguldó Őrnagy, a Higany) balösszekötő, Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) balszélső és Sebes Gusztáv.
Magyarországon kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany, ezüst, vagy bronz érmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy tradíciókkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, nem beszélve a további tehetségekről, akik történelmet írtak egy-egy olimpián.
Az országban fejlődő szinten van a jégkorong, és az utóbbi időben a rögbi, bár ez utóbbi már a múltszázad eleje óta jelen van Magyarországon.
Magyarországon kedvelt sportág a motorsport. Az ország rendez saját Forma-1-es futamot a Hungaroringen, mely Közép-Kelet Európa egyetlen Forma-1-es nagydíja. Az egyetlen magyar F-1-es pilóta Baumgartner Zsolt volt. Magyarországon a ralibajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények. A világon jelenleg a legismertebb magyar motorversenyző a 125cc-es világbajnok Talmácsi Gábor.
Ünnepek [szerkesztés]
Fő szócikk: Ünnepek és emléknapok MagyarországonForrások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!