Fő szócikk: Magyar történelem

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

A magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe a Feszty-körképen

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. század-ban Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István 1000 december 25-én vagy 1001 január 1-én koronát kapott a pápától (Szent Korona) (a koronázás időpontja vitatott mert az első a Nagy Károly-féle koronázáshoz, a másik pedig az ezredvégi "világvége" elmúltához köthető) , és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban.

Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, rövid interregnum után az Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is (perszonálunió), és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai (lokális) nagyhatalommá tette.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak (csak 1476-tól Beatrix-szal való házasságkötése után). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török hódoltság alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.

Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a „rebellisnek” tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.

A 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudták leverni. A szabadságküzdelemben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.

Az Ausztriával történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.

A mai Magyarország és az egykori Osztrák–Magyar Monarchia

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, ami több százezer polgárának életébe került. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.

A II. világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően a területéhez visszacsatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit, Magyarország 1941-ben a náci Németország oldalán a Szovjetunió ellen hadba lépett annak ellenére, hogy SZU figyelmeztette Magyarország akkori állami vezetőit. Ez a háború igen nagy emberáldozatot követelt a németek Szovjetunió elleni háborújában. 1944–45-ben a polgári lakosság politikai és származás miatti üldözése, a háborús front, a német, majd a szovjet megszállás rengeteg áldozatot szedett. Magyarország még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt 12 ún. zsidótörvényt vezetett be, mely alapján korlátozta a zsidók jogait, majd fokozatosan kiszorították a magyar zsidókat a társadalmi keretekből. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás idején a magyar csendőrség 56 nap alatt – május 15. és július 9. között – 437 402 magyar zsidót deportált. A háború Magyarország számára mintegy félmilliós emberveszteséggel, valamint közel 400.000 zsidó elpusztításával és hatalmas anyagi károkkal fejeződött be.

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g