Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ...Ne irigykedjünk közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
...Ne irigykedjünk vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mátraalja lakosságának életében a kora középkortól meghatározó szerepet játszik a szõlõmûvelés és a borkészítés. A térségben már a második évezred legelejétõl foglalkoznak a szõlõ termesztésével. Az 1300-1400-as években pedig a térség több települése is városi rangot kapott (Gyöngyös, Visonta), ennek következtében e városok a boraikkal szabadon kereskedhettek, a szõlészet-borászat a települések gazdálkodásában meghatározó szerephez jutott.
A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékmûvet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek.
Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még mûködõ szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékmûnek. 1945 után - mint irredenta emlékmûvet - megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták.
|
|
|
17 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejl?dése az adott nép történelmével szorosan összefügg.
A honfoglalás el?tti korban az el?magyarok az uráli ?shazában halászattal, vadászattal, gy?jtögetéssel szerezték meg táplálékukat.
Az étkezésre, a felhasznált nyersanyagokra és a készítési módokra az ebb?l a korból származó szavakból következtethetünk, így pl. hal, ?z,
vad, nyúl, keszeg, sügér, fogoly, fajd, ?z, stb.. ?seink eledelüket nyárson sütötték vagy f?zték, de már alkalmazták az aszalást, a szárítást, a
füstölést is.
Fõ szócikk: Magyarország nemzetiségei
Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9627778 válaszadóból):
Fõ szócikk: Magyar Honvédség
Fõ szócikk: Rendszerváltás Magyarországon
A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság elsõ demokratikus Országgyûlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette.
A háborút lezáró párizsi békeszerzõdés a pozsonyi hídfõ kivételével visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A háború utáni néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után (elsõ köztársaság) a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki (Magyar Népköztársaság).
Fõ szócikk: Magyar történelem
A magyar nép kialakulásaMagyar õstörténetHonfoglalásKalandozó hadjáratokA középkori Magyar Királyság történeteÁrpád-korA vegyesházi királyok koraKora újkori magyar történelemTörök hódoltságErdélyi FejedelemségKirályi MagyarországRákóczi-szabadságharc18. századi abszolutizmus19. századi magyar történelemReformkorSzabadságharcKiegyezésOsztrák?Magyar Monarchia20. századi magyar történelemÕszirózsás forradalomMagyarországi TanácsköztársaságMagyarország 1919?1945 közöttMagyarország 1945?1956 között1956-os forradalomMagyarország 1957?1989 közöttMagyarország ? Kárpát-medenceMagyarország politikai élete (1989?)A kisebbségi magyarok történeteA magyarországi nemzetiségek történeteErdély történelmeMagyar hadtörténet
A Magyarország név 1920 elõtti viszonylatban, a korábbi történelmi idõszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik.
17 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; idõjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhõmérséklet +8?12 °C, amelynek viszonylag magas, 20?25 °C-os az ingadozása. A hõmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, ?2?4 °C, júliusban a legmagasabb, 23?25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700?2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényezõ a mezõgazdaság szempontjából.
Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás